Húsvéti hagyományok és szokások

Húsvét

A húsvét keresztény ünnep, a keresztények Jézus Krisztus keresztre feszítésére és feltámadására emlékeznek. Az ünnep 40 napos böjttel jár, amelyet húsvéti ételek sütése és elkészítése követ.

Talán sütött már húsvéti bárányt vagy húsvéti édes kenyeret. Ezeknek az ételeknek is megvan a maguk szimbolikája a keresztények számára. Sok családnak vannak hagyományos receptjei, amelyek családi örökségnek számítanak.

A húsvétot a tavasz első teliholdja után ünneplik. Ezért minden évben más időpontra esik.

Tavaszi ünnepek

A húsvéti időszakban a tavasz eljöveteléhez kapcsolódó pogány és népi ünnepeket is megünneplik. A hosszú és fárasztó tél után az emberek a melegebb napokat és az első aratást várták.
Virágvasárnapon a leányok énekelve vitték a banyát. A szertartással a tél végét akarták siettetni. A banya a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője. A lányok felöltöztették és népdalokat énekelve vitték végig a falun. Uralkodása azzal ért véget, hogy elégették és vízbe dobták. Ezután a lányok villőnek nevezett faágakkal járták a falut, ami a tavasz beköszöntét jelentette.

A tavasz az újjászületés évszaka - a halálból élet, a télből tavasz. A magyaroknál a tojás, az életadó víz és a fiatal fák az új élet születésének szimbólumai lettek.

A húsvéthoz kapcsolódó szimbólumok

Mint említettük, a 40 napos böjt után az emberek sok finom és gazdag ételt készítettek. Elkezdték várni az új termést. Ezeket az ételeket aztán húsvéthétfőn felajánlották az ünneplőknek és a korbácsolóknak.

Húsvéti tojás

A tojás ősidők óta a születés, a termékenység, az aratás és az új élet szimbóluma. Húsvéti tojás formájában ezeknek az ünnepeknek szerves részévé vált.

A lányok és háziasszonyok húsvét előtt húsvéti tojásokat készítettek, hogy a húsvéti öntözködőknek adják. Ezeket leggyakrabban pirosra festették és különböző mintákkal díszítették. Ezek a minták falvanként eltérőek voltak.

Húsvéti virgácsok kötése

A fiúk és a férfiak kötötték a virgácsot. Leggyakrabban friss zöld fűzfavesszőkből fontak különböző mintákat. Előkészítették őket a korbácsoláshoz. A virgács a frissességet szimbolizálta. A virgács szó eredete megfiatalodást jelent.

Az egyes virgácsok mintái is különböztek. Egyeseket 6 ágból, másokat akár 8 ágból fonták.

Húsvéti szokások és hagyományok

Húsvét hétfő örömteli ünnep volt. Véget ért a nagyböjt, a keresztények Krisztus feltámadását ünnepelték. Hétfőn a fiúk öntözködni indultak. Meglátogatták a családokat és a fiatal leányokat. Ők pedig jutalom képen finom ételeket készítettek, és megjutalmazták a korbácsolókat (öntözködőket).
Magyarországon ez a kétféle szokás keveredik - a korbácsolás és az öntözködés.

Korbácsolás

A korbácsolás nem olyan gyakori szokás, mint a locsolkodás. Üzenete az, hogy a lányokat és a nőket egész évben egészséges, szorgalmas és vidám életre bolondítsa. A férfiak a virgáccsal a fiatalságot és frissességét adták át a lányoknak.
A korbácsolás alatt népdalokat énekelnek. Az egész vesszőzés vidámsággal és játékkal jár.

A korbácsolást hétfőnként hajnaltól pontban délig végezték.

Öntözködés

Ez a szokás Magyarországon hagyományos. Húsvét hétfőn a fiúk vödrökkel járták végig a falut, és az udvaron megöntözték a lányokat.

A lányok és asszonyok vízzel való leöntése állítólag a termékenységet, az egészséget és a szépséget biztosította. A víznek hidegnek kellett lennie, és egyes falvakban a lányokat vagy asszonyokat még patakban, kútban vagy tóban is megmártották.

Az öntöztetés nem volt túl kellemes, de az is kellemetlen volt, ha az öntözködők elkerülték a lányokat.

Manapság a hideg vizes öntözködés fokozatosan eltűnőben van, és helyét a parfümmel vagy kölnivel való finom öntözködés veszi át.

Az öntözködők megjutalmazása

A lányok megjutalmazták az öntözködőket és a korbácsolókat. Voltak különböző ételek és sütemények, kalácsok és húsvéti tojások.

Ha egy fiú teli tojást kapott és nem kifújtat, az azt jelentette, hogy a lány érdeklődött iránta. A tojás piros színe is azt jelentette, hogy a lány titokban rá gondolt.

A korbácsolók jutalmul egy szalagot is kaptak, amit a lány a virgácsra kötött. Minél több szalagot kapott egy fiatalember, annál kívánatosabb volt.
A piros szalag a lány érdeklődését jelezte.
A kék a reményt, a sárga pedig az érdektelenséget jelentette.
A fiúk ebből tudták, kinek kell udvarolniuk.

Egyes helyeken kolbásszal, süteménnyel és sütivel is megajándékozták őket.Az is szokás volt, hogy a fiatalembereknek aprópénzt adtak.

A nap végén nagy ünneplés volt. Az összegyűjtött pénzből a fiúk mulatságot rendeztek. A mulatságra meghívták a felnőtt lányokat és az édesanyjukat. Aznap este tánc és éneklés volt.

Húsvéti szokások a világon

A világ szokásai eltérnek a miénktől. Az USA-ban és Angliában elterjedt szokás, hogy a gyerekek húsvéthétfőn csokitojást keresnek. Ezeket a húsvéti nyúl rejti el a kertben. Ez a szokás a gyerekek szórakozásával párosul, akik megpróbálnak minél több tojást megtalálni.

Az Egyesült Királyságban a tojáskeresés mellett a húsvéti tánc, a "Morris dancing" is híres. Az urak kis csengettyűket erősítenek a lábszárukra, és egy begyakorolt koreográfiát táncolnak. Így köszöntik a tavaszt.

Ausztriában szintén tojást keresnek a kertben, de népszerűek a húsvéti piacok is.

A Bermudákon az emberek saját készítésű sárkányokat eregetnek ezen a napon.

Easter

Easter - a húsvét neve az EOSTRE szóból származik. Ez egy pogány istennő volt, aki egy megfagyott madarat nyúllá változtatott. A nyúl minden tavasszal visszatért, és hálából madárként tojást rakott.